Laguna Ingatlanközpont
ELADÓ, KIADÓ lakások, családi házak, villák, telkek

Még mindig létezik a LAKÁSMAFFIA?

Rácz Péter | 2008, október 21 - 16:04

A Lakásmaffia és az becsapottak esete ...

Melyek a további lépések a Lakásmaffia és az ellene tett óvintézkedések sorában! Keszüljön fel Ön is, ne essen "áldozatul"!

LAKÁSMAFFIA és a tudatlan eladók esete "Tóth Marival"

 

Egyre többet olvashatunk mostanában a lassan már feledésbemerült alvilági iparágról ...

Török-Szabó Erzsébet a Sors-Társak elnöke szerint azonban a lakásmaffia továbbra sem szűnt meg, tovább garázdálkodik az országban.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az ORFK szerint már visszaszorulóban van a lakásmaffia, amely nem is tekinthető átfogó bűnszövetkezetnek, csupán hasonló jellegű bűncselekmények sorozatának.

 

Az áldozatok mást gondolnak!

Most akkor mi is az a lakásmaffia?

 

A lakásmaffia fogalmát Magyarországon meghonosító Török-Szabó Erzsébet, az egyesület elnöke szerint - aki több mint tíz éve küzd a kilakoltatott személyek, családok jogaiért - a parlament tágra nyitotta a kaput a bűnözői csoportok előtt, és az uzsorás kölcsönök elől is elhárította az akadályt.

 

Visszavonták a határozatot

Az áldozatokat tömörítő Sors-Társak Közhasznú Egyesület október 11-én demonstrációt tartott a Parlament előtt, mert szerintük a magyar állam a lakásmaffiát segíti.

 

Idén március 3-án Bárándy Gergely MSZP-s képviselő módosító javaslatára az Országgyűlés megszüntette az 53/2005. parlamenti határozatot, amely a korábban egy évig működő – lakásmaffia-ügyekkel foglalkozó – parlamenti albizottság munkájának eredményeként született meg.

 

Az akkori határozat bizonyos fokig védte a leendő áldozatokat, és az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatos visszaélések miatt további kormányzati beavatkozásokat írt elő.

 

A márciusi határozat indoklása szerint azonban ezek a szükséges intézkedések megtörténtek 2005-ben és 2006-ban. Vagyis örülhet a gyanútlan lakástulajdonos vagy bérbe adó, mert többé nem verhetik át.
 

Vagy mégis?
 

Manapság ez különösen érzékeny terület, hiszen nap mint nap halljuk – főként kis falvakban – az uzsorások hatalmaskodását, persze a jog tehetetlen.

 

A petíció hivatkozik az alkotmány 13 §-ára, amely szerint: „A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” A petícióban még az is szerepel, hogy „a nem valós bírói ítéletek megerősítették az uzsorások jogosulatlan pénzügyi tevékenységének folytatását, kikerülve az adófizetést és a felelősségre vonást.”

 

Bárándy Gergely országgyűlési képviselő szerint, hogy mi a véleménye a lakásmaffiáról és jelenlegi tevékenységéről, elmondta, hogy ez az országgyűlési határozat csupán technikai jellegű módosítás volt. Ennek a témának nem ő a specialistája, hanem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium javaslatára adta be a magánindítványát, mint a kormánypárt büntetőjogi kérdésekben illetékes szakpolitikusa.

 

Intézkedtek
 

A lakásmaffia-tevékenység elleni küzdelem érdekében két országgyűlési határozat is született:

 

Az egyik a 71/2004. (VI. 22.), a másik a már említett 53/2005. (VI. 4.) OGY határozat.

 

Ez utóbbi fogalmazta meg azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek célja az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések visszaszorítása volt. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint „a két határozat hatályon kívül helyezésére azért került sor, mert a tételes vizsgálat után megállapítható volt, hogy az azokban meghatározott feladatok végrehajtásra kerültek. A kormányzati szervek a jövőben is figyelemmel kísérik ezt a nemkívánatos jelenséget, és kidolgoznak olyan további lehetséges megoldási javaslatokat, melyek az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását szolgálják.” A minisztériumban tehát úgy látják, hogy visszaszorulóban van a lakásmaffia, pontosabban az e körbe tartozó bűncselekmények.

A határozatok alapján valóban történtek kormányzati intézkedések a lakásmaffia-tevékenység elleni küzdelem, illetve a visszaélések visszaszorítása érdekében. Így az ügyvédek, közjegyzők és a bírósági végrehajtók már elektronikus úton is hozzáférhetnek azokhoz a nyilvántartásokhoz, amellyel az ügyfelek által rendelkezésre bocsátott adatokat és a jogügyletekhez felhasznált igazolványaik érvényességét ellenőrizhetik. Így a nyilvántartásokban szereplő naprakész adatokhoz való hozzáférés jelentősen felgyorsult, ezzel is erősítve a szerződéskötés körülményeinek biztonságát. Másik fontos intézkedés volt az ingatlan-nyilvántartási igazgatási eljárás korszerűsítése. Az ingatlan-nyilvántartási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok módosítása 2006. január 1-jén lépett hatályba, ez alapján a földhivatal munkatársa az adatigénylő adatait ellenőrzi, vagyis mind a betekintésnél, mind a tulajdoni lap másolat kiadásánál be kell mutatni valamilyen személyazonosságot igazoló okmányt.

 

A 2004-es OGY határozat előírta az ingatlanközvetítési és forgalmazási tevékenység megkezdéséhez és gyakorlásához szükséges szigorúbb feltételrendszer kidolgozását. Így többek között 2006-ban – a középfokú ingatlanközvetítő tevékenység szakképzési követelményrendszerének megtartása mellett – az emelt szintű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét szigorították, és a képzés bekerült az Országos Képzési Jegyzékbe.

 

Ez azt is jelenti, hogy csak az foglalkozhat ingatlanközvetítéssel, aki szakirányú végzettséget szerzett.


Török-Szabó Erzsébet a végsőkig kitart, mint mondta, életét tette fel, hogy a lakásmaffiában szereplő bűnözőket rács mögé juttassa. Maga még 1996-ben vállalt kezességet egy kétmillió forintos kölcsönre, és a fedezet a lakása volt, vagyis fiktív adásvételi szerződés áldozata lett. Hiába fordult a rendőrséghez, bírósághoz, végül 1997. augusztus 27-én kilakoltatták. 1999-ben összefoglaló tanulmányt írt az esetekről, amit el is küldött az összes pártnak. Síri csend követte a küldeményt. 1998-ban Horn Gyula megígérte neki egy lakossági fórumon, ha nyernek, akkor foglalkoznak majd az üggyel. Hát nem nyertek. Később Dávid Ibolya lett az igazságügyi miniszter, de ő sem reagált a neki címzett levélre. 2002-ben aztán megalakította a Sors-Társak Közhasznú Egyesületet, amely a károsultakat fogja össze egy közös harcra.

 

Török-Szabó Erzsébet nem ért egyet azzal, hogy elszigetelt bűnözői csoportokkal van dolgunk, akik „csupán” hasonló típusú bűncselekményeket követnek el az ország vagy Budapest különböző pontjain. Az egyesület vezetője szerint a hitelezők esetében is többször ugyanazokról a személyekről van szó. A honlapjukon szerepel egy táblázat, ahol azokat az ügyvédeket, közjegyzőket sorolják fel, akik több lakásmaffiával kapcsolatos ügyben vettek részt mint jogi képviselők. Nem érti, hogy ha ezek a bűncselekmények elszigetelten valósultak meg, és csak ügycsoport szempontjából tartoznak össze, akkor miért vannak olyan jogászok, akik többször, netán sokszor feltűnnek ezekben a cselekményekben. Netán hatalmas pechjük van, hogy mindig az ő általuk szignózott szerződésekkel van baj? Persze az nehezen bizonyítható, hogy egy ügyvéd jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen járt el, hiszen jogászok szerint olyan extrém esetek is előfordultak már, amikor a telefonkönyvből kinézett ügyvéd nevét és pecsétjét hamisították az adásvételi szerződéshez.

 

Erzsébet egy konkrét esetet említ 2006-ból. A kölcsön- és jelzálogszerződés július 5-én került aláírásra, másnap már a közjegyzőnél „járt” az ügy, míg július 7-én már be is jegyezték a jelzálogot a földhivatalban. Mindezt 3!! nap alatt. Ismerve a magyar viszonyokat, most már felgyorsult a földhivatali ügyintézés, de azért ez az egynapos bejegyzés furcsa dolgokra enged következtetni. Az egyesület vezetője szerint 2006 óta kölcsön- és jelzálogszerződéssel „legalizálják” a korábbi fiktív adásvételi szerződést. Nem érti, hogy a jelzálog-bejegyzéssel történő magánhitel miért nem minősül jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek. A BTK 298. paragrafusát említi.

 

Az elnöknő nem hisz az igazságszolgáltatásban, mert szerinte az sohasem fog bekövetkezni, hogy egy közjegyzőt vagy egy ügyvédet elítél a bíróság, mint mondja, egyik jogász nem vájja ki a másik jogász szemét. Olyan ez, mint egy műhibaper, amikor orvosokból álló vizsgálóbizottságnak kellene ítélkezni a hibázó orvos felett. Tudjuk, hogy mekkora hatékonysággal derül ki az orvos felelőssége. Sorstársai beszámolóiból szemelget, amikor elmondja, hogy az elsőfokú tárgyalás után a vesztes áldozat fontolgatta a fellebbezést, amire érkezett a „jó szándékú” figyelmeztetés a bíróság berkeiből, ha a sértett fellebbez, akkor fizetheti a tetemes perköltséget, és úgysem fog nyerni sohasem, ha viszont lenyeli a békát, vagyis mehet a híd alá, akkor megúszhatja a perköltséget. Előfordult már az is, hogy sértettből vádlott lett.

 

Bűnszövetkezet vagy magányos bűnözők?

 

Az ingatlan-visszaélések visszaszorítása, megakadályozása érdekében tett kezdeményezések között kiemelt jelentőségű a Netzsaru rendszer kialakítása, amely egy adatgyűjtő, elemző informatikai rendszer. Az adatbázis rendeltetése elsősorban a bűnügyi szervek munkájának hatékony támogatása, emellett azonban statisztikai adatok előállítására is alkalmas. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztályán elmondták azonban, hogy a statisztikai adatok alakulását nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy a köztudatban lakásmaffia-tevékenység néven elterjedt ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatos visszaélések a gyakorlatban többféle elkövetési magatartást, számos bűncselekményt (pl. csalás, sikkasztás, magánokirat-hamisítás, közokirat-hamisítás, zsarolás, kényszerítés) ölelnek fel, nem koncentrálhatunk egyetlen típusú bűncselekményre.

 

Az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK) szóvivői irodája szerint a „lakásmaffiával” elbánni nem lehet, mivel ilyen bűnszervezet nem létezik, ez egy köznyelvben meghonosodott kifejezés. Az ingatlanbűnözés valójában több fajta bűncselekményt takar. Az elkövetők „fajtája a két-három fős kisebb társaságoktól a komolyabb, a szervezett bűnözés egyes ismertető jegyeit mutató nagyobb csoportokig igen széles skáláig terjed. A lakásbérléses csalások esetén az önálló tettesség is gyakori. Ezek a csoportok nem állnak kapcsolatban egymással, térben és időben elszigetelten dolgoznak. Az ORFK szerint nincsen „lakásmaffia”, mivel a fogalom egy bűncselekményi kategóriát jelöl, a felszámolás tehát nem lehetséges, ugyanúgy ahogy nem lehet megszüntetni a gépkocsi- vagy a zseblopásokat sem.

 

(forrás: ingatlan.com)

 

További cikkek a LAKÁSMAFFIA témában:

http://www.lagunaingatlan.hu/hirlevelek/20060701/

 

 

 

Cikkünket eddig 8348látogató olvasta el

 

[ Vissza a címszavakhoz ]

 

  

LAGUNA Ingatlan
1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 53.
 tel.: (361) 200-9960 (több vonal)
fax: (361) 394-3120
 Központi e-mail:levelezes@lagunaingatlan.hu

Tetszett a cikk? Ajánlja ismerősének! Küldje tovább emailben!
Hozzászólások (0 Komment)
Ossza meg ezt a cikket FaceBook
Vevőt, Bérlőt
keres?

Küldje el eladó, kiadó
ingatlana alapadatait,
szakértő munkatársunk
felkeresi Önt!
Keressen
Eladó, kiadó...

Keressen eladó, kiadó
lakásokat, házakat, villákat,
építési telkeket kínálatunkban
részletes feltételei szerint
Hasznos
tanácsok!

Hasznos ötletek,
nélkülözhetetlen tanácsok
Vevőknek, Bérlőknek, Eladó
tulajdonosoknak, berbeadóknak
Kapcsolat
Kérje értékesítő szakember segítségét, hívja munkatársainkat!
Tel: (361) 200-9960
Mobil: 0620-935 9999

skypeSkype
További információk
Ajánlatot küldünk
e-mailen
Kérjen személyre szabott, privát ajánlatot, értesüljön elsőként a piacra kerülő eladó ingatlanok, kiadó ingatlanokról... További információk
Ingatlan fórum - Kérdezzen!
Kérdezze meg azt amit eddig nem tudott, mondja el véleményét, szakértő munkatársaink készséggel válaszolnak... Részletek
Letölthető ingatlanos szaktanácsok pdf
Nélkülözhetetlen tudnivalók, szaktanácsok ingatlan bérbeadásnál, bérlésnél, eladásnál, vagy vásárlásnál... További információk

Legfrissebb ingatlan ajánlataink

Kiadó lakás XII. Orbán-hegy
166 nm, 6 szobás
581 000 Ft
Kiadó családi ház II. Szalonka
650 nm, 9 szobás
1 776 500 Ft
Eladó családi ház II/a Máriaremete
250 nm, 5+1 félszobás
259 000 000 Ft
Eladó családi ház II. Gugger-hegy
300 nm, 5+1 félszobás
249 000 000 Ft
Eladó lakás V. Belváros
345 nm, 5 szobás
530 000 000 Ft